AZ ÓVODA ÉRTÉKELÉSE  A SZÜLŐK ÁLTAL

 

A minőségbiztosítás szempontjából első lépés, hogy felmérjük azt,  hogy hol tartunk, milyenek az elvárások és milyen az intézményről kialakult kép. Megtudhatjuk, hogy miben rejlenek az óvoda erősségei, mik a hiányosságok, veszélyek és a lehetőségek. Az értékelést a kérdőíves módszerrel végeztük a szülők között. A szülői kérdőívből összesen 52 darabot osztottunk ki, amelyből végül 34-et hoztak vissza, amely az egész 66℅-a.  A többit vagy azért nem töltötték ki, mert elfelejtették,  nem volt érdeklődés, vagy azért nem, mert a gyermek éppen akkortájt nem járt az óvodába.

 

 A szülői kérdőívek feldolgozása

 

  1. ábra – Elegendő ismeretekkel rendelkezik az óvodában folyó munkáról?

                                   2. ábra- Ismeri az óvoda helyi nevelési programját?

Az óvoda helyi nevelési programját és az óvodában folyó munkát mindig a szeptemberi szülői értekezleten mutatjuk be. Ezért a szülők többsége tisztában van a helyi nevelési programot illetően, a többiek vagy nem vettek részt a szülői értekezleten, vagy pedig elfelejtették, amit hallottak.

                                     3. ábra- Szeret a gyermeke óvodába járni?

 

A szülők nyilatkozata alapján egy kivételével minden gyermek szeret óvodába járni. Azt, hogy az az egy gyermek miért nem szeret, azt a szülő nem írta le, bár a kérdésben benne volt, hogy meg kell indokolni. Ennek az lehet az oka, hogy a gyermek még nem adaptálódott. 

                                     4. ábra- Mennyi időt tölt a gyermekek az óvodában?

A gyermekek többsége nyolc óránál többet tartózkodik az óvodában. Vannak azonban olyan gyermekek is, akik ebéd után hazajárnak, főleg a nagycsoportban.

                                      5. ábra- Hogy szokta meg a gyermeke az óvodát?

 

A többség úgy nyilatkozott, hogy a gyermekek az óvodába nagyon könnyen adaptálódtak. Köszönhető ez az óvónők pozitív hozzáállásának és szakmai felkészültségének. Egy szülő nyilatkozta azt, hogy a gyermeke nagyon nehezen szokta meg az óvodát, de nem írta oda , hogy miért.

                                    6. ábra- Hogyan fejlődik a gyermeke, mióta az óvodába jár?

A szülők mindannyian azt válaszolták, hogy a gyermekük sokat fejlődött, amióta az óvodába jár.

Ebből is kikövetkeztethető, hogy az óvodai nevelő-oktató munka pozitívan befolyásolja a gyermek fejlődését. Nem beszélve arról, hogy  a közösség nagyban segíti a gyermek szocializálódását. A válaszadók 54%-a azt válaszolta, hogy a gyermeke nagyon sokat fejlődött, a 61%-a azt nyilatkozta hogy sokat fejlődött.

7.ábra- Véleménye szerint mire kellene az óvodában még nagyobb figyelmet fordítani?

A kérdés arra keresett választ, hogy mi az, amire még több figyelmet kéne szentelni. A megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy szerintük mindenre jut elég idő, de voltak, akik több kirándulást, tanulást, vagy sétát, levegőzést ajánlottak. Ketten javasolták a szlovák nyelv fejlesztése iránti nagyobb odafigyelést.

                  8.ábra- Igényelne-e még több tájékoztatást gyermeke óvodai életéről?

A szülők többsége- 61%-  megfelelőnek tartja a jelenlegi tájékoztatást, bár  14-en  voltak azok, akik azt jelezték, hogy több tájékoztatást igényelnének. Az óvodánk az információkat a bejáratnál helyezi el. A szlovák szülők miatt az információk két nyelven íródnak: magyarul és szlovákul, mindig más színű papírra, hogy a változás jól látható legyen. Még így is gyakran előfordul, hogy a szülők bizonyos információkról azt nyilatkozzák, hogy nem tudtak róla. Az óvoda weboldalán és a szociális hálón is tájékoztatva vannak az eseményekről. A szociális hálón rendszeresen láthatók fotók az egyes tevékenységekről. Ezen kívül évente kétszer készítünk újságot a szülők és az iskolabarátok részére, amelyben tájékoztatunk az óvodában zajló tevékenységekről.

                   9.ábra-Elegendőnek tartja a szülőknek szervezett programokat?

A megkérdezettek többsége elegendőnek tartja a szülőknek szervezett programokat, bár ketten jelezték, hogy ez számukra kevés.  Óvodánkban az októberi  Tökfilkó party, a novemberi Családi nap a decemberi Karácsonyi ünnepély, februárban a Szülői bál,  májusban az Anyák napja és júniusban a Családi nap a hagyományos  szülőkkel szervezett tevékenység. Próbálkoztunk egy szakmai előadással is, amelyen egy egyetemi testnevelő tanár és egy gyógypedagógus adott elő arról, hogy mozgással milyen nem kívánt betegségek és későbbi tanulási problémák előzhetők meg, de nagyon kicsi volt az érdeklődés.  Pár évvel visszamenőleg  szülő- gyermek tornakört szerettünk volna bevezetni, ám ekkor is csak egyetlen anyuka jött el. Ezek után úgy gondoltuk, hogy tovább nem próbálkoztunk, ha nincs rá igény.

                                     10.ábra- Mennyire elégedett az óvoda vezetőjével?

Az óvoda vezetőjével a többség,- összesen 23 szülő (78%) -   nagyon elégedett.  Az ,, elégedett vagyok“ választ 11-en (37%) húzták alá.

11.ábra- mennyire elégedett az óvónők nevelési módszereivel?

Az óvónők nevelési módszereivel  a szülők többsége-azaz 23 megkérdezett- nagyon elégedett, ami 78%-ot tesz ki, bár a többiek is (37%) elégedettek. Ez jelzi azt, hogy az óvónők szívvel- lélekkel végzik a munkájukat nap mint nap.

                             12.ábra-  Mennyire elégedett a takarítónő munkájával?

A takarítónővel a szülők többsége (81%)  nagyon elégedett. Egy válaszadó írta azt, hogy elfogadható, ami még mindig jó. Az ,,elégedett vagyok“ választ a szülők 30%-a jelezte.

                                13.ábra- Elégedett Ön az óvoda nyitvatartási idejével?

Az óvoda nyitvatartási ideje 6.30-tól  16.30- ig tart. A nyári időszak folyamán általában júliusban egy osztállyal üzemel, az augusztusi hónap alatt folyik a nagytakarítás.  Az eredmény azt mutatja, hogy az óvoda nyitvatartási ideje mindenkinek megfelel. 18-an (61,2%) nagyon elégedettek, 15-en elégedettek (51%) és egy szülő a nyitvatartást elfogadhatónak találja.

14. ábra- Nevelési problémájával kapcsolatban kapott-e segítséget az óvodában?

A szülők többsége – a válaszadók 68%-a- nem kért segítséget az óvónőktől  nevelési problémával kapcsolatban. Annak azonban aki kért, annak mindig tudtunk segíteni. Olyan nem fordult még elő, hogy valaki segítséget kért volna, és nem kapta volna meg. Természetesen, ha észreveszünk valamilyen kirívó problémát, akkor a szülőt mindenképpen tájékoztatjuk. Tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szülők csak nagyon ritka esetben veszik észre, hogy a gyermekük más, mint a többi. Ilyenkor nagyon érzékenyen próbáljuk a szülőnek elmagyarázni  a probléma jeleit és az esetleges további vizsgálatok szükségességét.

15.ábra – Véleménye szerint az óvoda kellőképpen felkészíti a gyermekeket az iskolára?

Az eredmény azt mutatja, hogy a szülők többsége bízik az óvónők munkájában. Ezt jelzi a fenti  eredmény is, miszerint a válaszadók majdnem 100%-a szerint az óvoda kellőképpen felkészíti a gyermekeket az iskolára.

 

16.ábra- Miben kellene javítani, esetleg bővíteni az óvoda felszerelését az alábbiak közül?

Ez az eredmény nagyon sokrétű. A válaszadók 40%-a az udvar parkosításán javítana,  37%-uk az udvari játékok felszereltségében talál kivetni valót.  A szülők 34%- a  az öltözők felszerelésein javítana. Tény, hogy bár az öltözős szekrények és a  fogasok nagyon jó állapotban vannak, mégsem felelnek meg az igényeknek, mert a fogasokra télen a sok ruha alig fér el. Ezzel a problémával a jövőben foglalkozni kell. Az udvari mászókákon javítana a megkérdezettek 27%-a, a csoportszobai játékokat bővítené 13%,  több tornaszert  10% szeretne. Az egész óvoda bővítését két szülő ajánlotta, ami nagyon megalapozott óhaj, ugyanis az óvoda nagyon kis területtel rendelkezik és nem tudja a beíratások alkalmával minden szülő igényét kielégíteni. Egy –egy szülő  számítógépet (bár minden osztályban van), textíliákat, több rajzeszközt szeretne.

      17.ábra- Mit tart a gyermekek szempontjából az óvoda legfontosabb feladatának?

A válaszadó szülők 85%-a a az óvoda legfontosabb feladatának azt tartja, hogy készítse fel a gyermeket az iskolára, 81%-uk szerint, a gyermek értelmi fejlesztése. 68% szerint az, hogy tanulja meg a viselkedési szabályokat és érezze jól magát. Átlagban  40%-uk a szép beszédet, sok vers és ének tanulását, barátok és társak találását és a gyermekük testi épségére való felügyelelést tartja az óvoda legfontosabb feladatának. 24% azt szeretné, ha az önkiszolgálásban fejlődne gyermeke, 20%-uk a sok mozgást tartja prioritásnak. Az egyéb kategóriába a válaszadók közül hárman írtak, kettő a szlovák nyelv fejlesztését, egy pedig az angol nyelv fejlesztését tartja az óvoda legfontosabb feladatainak.

 

Az utolsó kérdések nyitott kérdések voltak.

Az egyik : ,,Mit az, amit  Ön kiemelkedőnek, jónak tart az óvodában?“

A másik: ,,Mi az, amit óvodánk életében megváltoztatna? Miért?“

 

A kérdőíveket kitöltők közül kilencen- azaz 30%- ezekre a kérdésekre nem válaszolt. A többiek véleménye nagyon pozitív. Íme néhány válasz arra a kérdésre, hogy mi az, amit kiemelkedőnek, jónak látnak az óvodában:

...az óvónők kedves , barátságos magatartása  és professzionális felkészültsége, az óvodai személyzet pozitív hozzáállása a szülőkhöz....

...az összetartást, mind a pedagógusok, a szülők és a gyerekek között. Szerintem ez a legfontosabb, mert az összefogás nélkül nem működne olyan olajozottan minden. És a legfontosabb: a pedagógusok önzetlen odaadása és szeretete...

..az, hogy törődnek a a gyerekekkel, tanítási módszereik, szervezői tapasztalataik...

...barátságos légkör, kedvesség és a gyerekekkel való foglalkozás...

...az óvoda színvonalas és pozitívan értékelem, hogy szlovák anyanyelvű gyerekeket is felvesznek ...(egy szlovák szülő válasza)

...kellemes légkör, türelmes pedagógusok, a gyermekek fejlődése minden területen...

...szeretetteljes légkör, tolerancia a gyermekek kétnyelvűségéhez, kreatív foglalkozások...

...én meg vagyok elégedve mindennel. Jó a kapcsolatom a tanító nénikkel és kívánok nekik további kitartást...

 

Íme néhány válasz arra a kérdésre, hogy mi az, amit az óvodánkban megváltoztatnának:

...Nem tudom, hogy lehetne valamit jobbá tenni, ami már eleve most nagyon jó...

...Nincs kifogásom az óvodai munkához, az óvónők viselkedéséhez, és szakmai felkészültségéhez...

...Több sétát a friss levegőn, hogy reális szituációkból tanuljanak  a közlekedésről...

...Igényelnék áttekintést  a heti aktivitásokról, hogy beszélgethessünk róla otthon is...

...több időt fordítanák a nyelvekre- szlovák és angol...

...az átvett verseket, mondókákat felrakni a honlapra...

...Szerintem nincs kivetnivaló az óvodában. Lehethogy egy-két kört bevezetnék (tánc, balett), esetleg  télen egy kis korcsolyázást...

...nincs mit megváltoztatni, kedvesek a tanító nénik és a gyermekem jól érzi magát, ami a legfontosabb...

 

A szülők által kitöltött kérdőívek mindenképpen tanulságosnak mondhatók. Adatokat kaptunk a pillanatnyi helyzetről és  segít az óvodánknak következtetéseket levonni. A minőségfejlesztés szempontjából a  pozitívumokkal és a negatívumokkal is egyaránt foglalkozni kell.

 

Összefoglalás

 

Az átvilágítás célja az volt, hogy az óvoda aktuális állapotáról minél objektívebb képet kapjunk, ami a minőségbiztosítás fontos feltétele. Megerősíti a szervezetet abban, amit jól végzett, és útmutatást ad az esetleges hibák kijavítására.

Az eredmények azt mutatják, hogy a szülők az óvodával maximálisan meg vannak elégedve, pozitívan értékelik az óvónők, a vezető és a technikai személyzet hozzáállását, kreativitását, a jó együttműködést, az informáltságot. Az óvodának nagyon jó híre van,  stabil pedagógusgárdával rendelkezik, akik fontosnak tartják a szakmai fejlődésüket. A legutóbbi pályázatnak, és a támogatók segítségének köszönhetően az óvoda technikai felszereltsége is kiváló állapotban van. Ezek  az óvoda erősségei.

A felhozott negatívumok sem nevezhetők hiányosságnak, inkább lehetőségnek a jobb minőség eléréséhez. Ide tartozik a szlovák nyelv iránti igény, az átvett mondókák, dalok versek megismertetése a szülőkkel, a heti tevékenységek iránti igény kielégítése. A szülők által felhozott kritikával mindenképpen foglalkozni kell, hiszen a szülőket partnereknek tekintjük és valóban az a meggyőződésünk, hogy csak velük együtt valósíthatjuk meg a céljainkat.

Gyenge pont az óvoda kis területe, az udvar nem megfelelő  parkosítása, amelyet orvosolni kell.  Itt megemlíthető a pedagógusok túlterheltsége, a pénzhiány, és a kiégés veszélye.  A családok körében a gazdasági válság  miatt egyre nagyobb a  bizonytalanság,  és az elszegényedéstől való félelem. Ez hozza magával azt is, hogy egyre több a problémákkal küszködő  gyermek.

A minőségbiztosítás szempontjából első lépés, hogy felmérjük azt,  hogy hol tartunk, milyenek az elvárások és milyen az intézményről kialakult kép. Megtudhatjuk, hogy miben rejlenek az óvoda erősségei, mik a hiányosságok, veszélyek és a lehetőségek. Az értékelést a kérdőíves módszerrel végeztük a szülők között. A szülői kérdőívből összesen 52 darabot osztottunk ki, amelyből végül 34-et hoztak vissza, amely az egész 66℅-a.  A többit vagy azért nem töltötték ki, mert elfelejtették,  nem volt érdeklődés, vagy azért nem, mert a gyermek éppen akkortájt nem járt az óvodába.