Talán azt hiszed, jó dolog, ha babád átugorja a mászás fázisát és egyből a járással próbálkozik. Pedig a fejlődésében ez több problémát is előidézhet. A mászás ugyanis egy rendkívül fontos mérföldköve a baba fejlődésének és abban az esetben, ha a baba kihagyná ezt a fázist, a szülőknek meg kell próbálniuk lelassítaniuk a fejlődés ütemét és megtenni minden tőlük telhetőt, hogy a kicsit a mászásra ösztönözzék.

Az óvodában mi is figyelemmel kísérjük gyermekeink mozgását és nagy hangsúlyt fektetünk az egyes mozgásformák helyes elsajátítására, hiszen ennek nagy jelentősége van a gyermek későbbi élete során.

A kutatások szerint a mászás kihatással van a fejlődés számos területére. Többek közt befolyásolja a szem-kéz koordinációt, a bikonuláris látást, később az olvasási, írási készséget. Néhány tanulmány arról számol be, hogy a mászás kimaradása összefüggésbe hozható a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral és az autizmus spektrum zavarával.

Annak oka, hogy a baba nem mászik, könnyen lehet az, hogy a szülők nem segítik őt kellőképpen ebben a feladatban. Sokan alig várják, hogy a baba végre megtanuljon járni, hiszen onnantól kezdve sokkal könnyebb az élet és a rohanással teli hétköznapokban ez nem mellékes szempont a szülők számára. A mászásnak azonban sokkal nagyobb a jelentősége annál, minthogy a baba saját erejéből képes eljutni A-ból B-be. A fizikai és az idegrendszeri fejlődés szempontjából hatásai óriásiak. A mászás során a baba két agyféltekéje között kapcsolat jön létre. Ahhoz, hogy képes legyen ezt a mozgást kivitelezni, teljes mértékben kontrollálnia kell a mozdulatait és uralni kell a végtagjait, hogy azokat megfelelő sorrendben mozgassa. Az agy küldi az üzeneteket a lábaknak és a karoknak, hogy mikor mozduljanak meg. Ezek az üzenetek az agynak az ún. corpus callosum részén keresztezik egymást. Ez a terület felelős az üzenetek feldolgozásáért és a jelek továbbküldéséért a végtagokhoz.

Amikor a baba mászik, a két agyféltekéje kommunikál és információkat cserél, mindez gyakorlatilag fénysebességgel megy végbe. Miközben a mászást elsajátítja, a babának olyan készségei fejlődnek ki, melyek alapvetőek lesznek az élete további szakaszaiban olyan feladatok elvégzéséhez, mint a séta, a futás, tárgyak áthelyezése egyik kézből a másikba, kerékpározás, tanórák, előadások közbeni jegyzetelés, autóvezetés és még sorolhatnánk.
A mászás fontos a gerinc, az észlelés és a kognitív képességek fejlesztésében is. Amikor a baba mászik, tapintja a különböző anyagokat, tárgyakat, érzékeli a különbségeket a textúrák között, megtanul felvenni dolgokat a padlóról.

Minden újszülött a mászás ösztönével jön a világra, de ez az ösztön csak a 8-10. hónap között teljesedik ki. A babák nem egyformán másznak, van, amelyik inkább csúszkál, míg sok kicsi robotszerűen közlekedik. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mászásnak bizonyos szempontoknak azonban meg kell felelnie, mind a négy végtagját külön kell tudnia mozgatni a babának ahhoz, hogy a későbbiekben ne legyenek koordinációs problémái.

Ha a te babád átugrotta a mászás fázisát és már jár, még akkor sincs túl késő! Utólag is megtaníthatod arra, hogyan használja felváltva a karjait és a lábait a négykézláb való közlekedés közben. Mókás játék keretében könnyen ráveheted a kicsit, hogy kövesse a mozdulataidat, melyek még ebben a korban is elősegítik bizonyos funkciók fejlődését. Amennyiben nem járnál sikerrel, kérd gyógytornász segítségét!